Egy fiatalos, buzgó lány elönti a felgyülemlett sóvárgás.Szép menedéket jelentő snittje csupa nedvesség, simogatásra vágyik.Huncut csillogással a szemében simogatni kezdi megnedvesedett redőit, apró ujjai táncolnak harmatos bőrén.A lencsék megragadják minden árnyalatát, csípője hullámzó mozgásától a nedves, érintetlen vonzerejének meghitt közeli fellegeiig.Nemcsak simogatja a zsákmányát, hanem életre kelti, minden lökete közelebb viszi az extázis szakadékához.Zihálása és nyögései, ahogy egyre mélyebbre hatol, ujjai szétfeszítenek, felfedezetlen területeit.A palánki csillogása csúcspontját eléri, ahogy teste eléri csúcspontját a gyönyörtől.A teste csúcspontját éri, önfeltárulatlan vágyának csúcspontja, önfelfedezési útja vége.Ez az önfeltárulás vágya.
